| Tantárgy neve: Projekt feladat B |
Tantárgy Neptun kódja: Nappali: GEGET341M v. GEALT13 Levelező: GEGET341M v. GEALT13 Tárgyfelelős intézet: GET - Gép- és Terméktervezési Intézet |
| Tantárgyelem: S | |
| Tárgyfelelős: Dr. Bihari János - egyetemi docens | |
| Közreműködő oktató(k): | |
| Javasolt félév: 3 | Előfeltétel: |
| Óraszám/hét: Gyakorlat (nappali): 2 Gyakorlat (levelező): 8 | Számonkérés módja: gyakorlati jegy |
| Kreditpont: 3 | Munkarend: Nappali+Levelező |
| Tantárgy feladata és célja: A hallgatónak a félév során az eddig elsajátított szakmai ismereteire alapozva egy önálló feladatot kell megoldania, mely megalapozhatja, ill. része lehet az elkészítendő diplomatervének. Tudás: Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat. Átfogó ismeretekkel rendelkezik a globális társadalmi és gazdasági folyamatokról. Ismeri a műszaki szakterület alapvető jelentőségű elméleteit, összefüggéseit és az ezeket felépítő terminológiát. Ismeri és érti a műszaki szakterület ismeret- és tevékenységrendszerének alapvető tényeit, határait és a fejlődés, fejlesztés várható irányait. Ismeri és érti a műszaki szakterülethez kapcsolódó és a szakmagyakorlás szempontjából kiemelt fontosságú más területek (elsősorban logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági, munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek) terminológiáját, főbb előírásait és szempontjait. Részletekbe menően ismeri és érti a műszaki szakterület ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit. Átfogóan ismeri a gépészeti területen alkalmazott szerkezeti anyagok fontosabb tulajdonságait, alkalmazási területeit. Részletesen ismeri a műszaki dokumentáció készítésének szabályait. Ismeri és érti a számítógépes modellezés és szimuláció gépészeti szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit. Széles körű elméleti és gyakorlati felkészültséggel, módszertani és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik az összetett gépészeti rendszerek és folyamatok tervezéséhez, gyártásához, modellezéséhez, üzemeltetéséhez és irányításához. Átfogó ismeretekkel rendelkezik a gépészeti terület gép-, rendszer- és folyamattervezési módszereiről. Képesség: Műszaki szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat. Képes az adott műszaki szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazni. Képes a szakterületén belül felmerülő speciális problémák sokoldalú interdiszciplináris megközelítésére és megoldására. Probléma megoldása során képes megszervezni az együttműködést a kapcsolódó szakterületek szakértőivel. Képes információs és kommunikációs technológiákat és módszereket alkalmazni műszaki problémák megoldására. Képes információs és kommunikációs technológiákat és módszereket alkalmazni műszaki problémák megoldására. Képes eredeti ötletekkel gazdagítani a gépészeti szakterület tudásbázisát. Képes integrált ismeretek alkalmazására a gépek, a gépészeti berendezések, rendszerek és folyamatok, a gépipari anyagok és technológiák, valamint a kapcsolódó elektronika és informatika szakterületeiről. Képes a rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján a komplex rendszerek globális tervezésének elsajátítására. Képes a gépészeti rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére. Képes a kreatív problémakezelésre, az összetett feladatok rugalmas megoldására, továbbá az élethosszig tartó tanulásra és elkötelezettségre a sokszínűség és az értékalapúság mellett. Attitűd: Nyitott és fogékony a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére. Felvállalja a műszaki szakterülethez kapcsolódó szakmai és etikai értékrendet. Törekszik a műszaki szakterülettel összefüggő új módszerek és eszközök fejlesztésében való közreműködésre. Hivatástudata elmélyült. Törekszik arra, hogy mind saját, mind munkatársai tudását folyamatos ön- és továbbképzéssel fejlessze. Törekszik a munka- és szervezeti kultúra etikai elveinek betartására és betartatására. Törekszik a minőségi követelmények betartására és betartatására. Törekszik a környezettudatosság, az egészségtudatosság és fenntarthatóság elvárásainak megfelelően megszervezni és elvégezni feladatait. Törekszik a széles körű, átfogó műveltség elsajátítására. Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére. Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait. Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze. Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására. Megszerzett műszaki ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására. Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt, példát mutat munkatársainak e szemlélet alkalmazásában. Elkötelezett a gépészmérnöki terület új ismeretekkel, tudományos eredményekkel való gyarapítására. Bekapcsolódik gépészeti témájú kutatási és fejlesztési projektekbe, a cél elérése érdekében, a fejlesztői csoport tagjaival együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit. Elkötelezett az egészség- és biztonságkultúra, az egészségfejlesztés iránt. Autonomia és felelősség: Megszerzett tudását és tapasztalatait formális, nem formális és informális információátadási formákban megosztja szakterülete művelőivel. Önállóan képes mérnöki feladatok megoldására. | |
| Tárgy tematikus leírása: A hallgató ipari problémához vagy tanszéki kutatási feladatokhoz kapcsolódó projektfeladatán dolgozik konzulense támogatásával, folyamatos konzultációval. A konzultációk minimum heti 2 órában, egyeztetett időpontban történik. Ennek keretében - megfogalmazódik a feladat, összeállításra kerül a feladat kitűzés (cél meghatározás, követelményjegyzék összeállítás), - megtörténik a funkció felismerés, funkcióelemzés, - összeállításra kerül az a kritériumrendszer, mely alapját képezi a felismert megoldások értékelésének, - a megoldáskereséshez funkcióstruktúra kerül felépítésre, melyből a fejlesztendő termék működési elve kiolvasható, - a funkcióstruktúra variációjával további megoldások leirata állítható elő, - a megoldáskeresés elmélyítése a hatáselvek és hatáshordozók keresésével és funkciókhoz kötésével történik, melynek vége egy megoldás halmaz előny-hátrány katalógussal, - a megoldások értékelésével kiválasztódik az a megoldás, mely feladat konstrukciós tervezésének (a kialakításnak) a szakaszát jelenti. A feladat kidolgozásával párhuzamosan folyik egy szabadalom és irodalomkutatás a meglévő megoldások feltárásához, az újdonság megítéléséhez. | |
| Félévközi számonkérés módja és az aláírás megszerzésének feltétele (Nappali): Az önálló féléves feladatot nyomtatott és elektronikus formában kell beadni. A félév végén az önálló munkát egy max. 15 perces prezentációval kell bemutatni az Intézet által kijelölt bizottságnak. Az aláírás feltétele a feladat leadása az előírt határidőre, és a prezentáció megtartása. | |
| Félévközi számonkérés módja és az aláírás megszerzésének feltétele (Levelező): Az önálló féléves feladatot nyomtatott és elektronikus formában kell beadni. A félév végén az önálló munkát egy max. 15 perces prezentációval kell bemutatni az Intézet által kijelölt bizottságnak. Az aláírás feltétele a feladat leadása az előírt határidőre, és a prezentáció megtartása. | |
| Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése (Nappali): | |
| Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése (Levelező): | |
| Kötelező irodalom: 1. B. Schäppi-M.M.Andreasen-M. Kircheeorg-F. J. Radermacher: Handbuch Produktentwicklung. Carl Hanser Verlag, München-Wien. 2005. pp. 1-838. 2. K. Ehrlenspiel: Integrierte Produktentwicklung. 3., aktualisierte Auflage.Carl Hanser Verlag, München-Wien.2007. pp. 1-772. 3. Koller, R.: Konstruktionslehre für den Maschinenbau. Grundlagen zur Neu- und Weiterentwicklung technischer Produkte. 3. Auflage. Springer-Lehrbuch. Springer-Verlag. Berlin-Heidelberg. 1994. p: 1-580. 4. Pahl, G.- Beitz, W.: A géptervezés elmélete és gyakorlata. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1981. p: 1-466. 5. Apró, F.: Hajtóművek gépszerkezettana. Miskolci Egyetemi Kiadó. 1996. p: 1-141. 6. Nagy, G. (szerk.): Gépszerkesztési atlasz. Budapest. 1991. p: | |
| Ajánlott irodalom: 1. R. Koller-N. Kastrup: Principlősungen zur Konstruktion technischer Produkte. Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg-Budapest, 1994. pp.1-476. 2. Hansen, F.: A módszeres géptervezés. Műszaki Könyvkiadó. 1969. p: 1-178. 3. C. O. Bauer: Handbuch der Verbindungstechnik. Carl Hanser Verlag, München-Wien. 1991. pp. 1-334. 4. C. H. Decker: Maschinenelemente. Gestaltung und Berechnung. Carl Hanser Verlag, München-Wien. 1982. pp. 1-576. | |