Kocsisné Dr. Baán Mária c. egyetemi tanár aranydiplomát vett át

2026. június 19-én tartották a Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar és az Anyag- és Vegyészmérnöki Kar Jubileumi Diplomaátadó Ünnepségét, ahol Kocsisné Dr. Baán Mária c. egyetemi tanár az 1976-ban végzett kohómérnök évfolyam tagjaként aranydiplomát vett át.

Az alkalomra készült kiadványban egy igen gazdag életúton keresztül nyerhetünk betekintést szakmai munkásságába.

A Földes Ferenc Gimnáziumban angol tagozaton folytatott középiskolai tanulmányai után 1971-ben a Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karára jelentkezett, a családi tradíciót követve: Édesapja Sopronban szerzett kohómérnöki oklevelet 1945-ben, nővére és bátyja három ill. két évvel előtte ugyancsak kohómérnökként végeztek. Tanulmányai során elért sikereiben – Népköztársasági ösztöndíj, Tanulmányi Emlékérem egy ezüst és négy arany fokozata (1972-76), Kitüntetéses Oklevél és Becsületdiploma (1976), Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem (1977) – meghatározó jelentőségűnek tartotta testvérei példa- és iránymutatását.

Oktatói pályáját ösztöndíjas gyakornokként kezdte a Fémtani Tanszéken, korábbi tervezés-vezetője, Roósz András professzor szakmai irányítása mellett, majd 1978-ban áthelyezéssel a Gépészmérnöki Kar Mechanikai Technológiai Tanszékén működő akadémiai kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, majd tudományos munkatársa lett (1981). Okleveles hőkezelő szakmérnöki diplomáját – ugyancsak kitüntetéses minősítéssel - 1985-ben szerezte. Oktatói státuszba 1988-ban került, előbb tanársegédként, majd az egyetemi doktori cím megszerzését követően 1991-től adjunktusként, 1996-tól pedig a PhD fokozat megszerzését követően egyetemi docensként oktatta az anyagtudomány és a hőkezelés témaköreit, magyar és angol nyelven.

Mindeközben három alkalommal hosszabb-rövidebb ideig megszakította szakmai munkáját három fia születése (1979, 1981, 1985) és gondozása okán.

A 90-es évektől kezdődően angol nyelvtudása is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hallgatók órarenden kívüli szakmai és nyelvi fejlődését elősegítő tevékenységekkel is foglalkozzon: 1991-ben létrehozta az ASM International Miskolci Hallgatói Csoportját, melynek tanárvezetőjeként kétévente mintegy negyven magyar hallgató részvételét tette lehetővé a Junior Euromat konferencia-sorozaton, Lausanne-ban. A 90-es évek közepétől a korszerű oktatásmódszertani megoldások fejlesztésére és a nemzetközi együttműködési lehetőségek bővítésére irányult oktatói munkájának fókusza: 1998-ban vezetésével alakult meg az Észak-Magyarországi Regionális Távoktatási Központ, (későbbi nevén e-Learning Centrum), mely több tucat hazai, illetve EU támogatású nemzetközi projekt keretében az intézmény valamennyi karán támogatta a korszerű digitális tananyag-fejlesztést, az oktatók felkészítését az új módszertan alkalmazására, széleskörű hálózati kapcsolatrendszert építve és jelentős forrásokat teremtve a Miskolci Egyetem számára. Munkája elismeréseként több kitüntetést is kapott: Miskolci Egyetem Érdemes Oktatója (2006), Nemzetközi Kapcsolatokért Kitüntetés (2009), Gépészmérnöki Kari Emlékérem (2011), Fellow Member of Alpha Sigma Mu – the International Professional Honor Society for Materials Science and Engineering, Pittsburgh, USA (2012).

Kutatási eredményeiről és projektjeinek tapasztalatairól számos konferencián, illetve publikációban számolt be, kiemelten azon projektek vonatkozásában, melyekben a szakmai és módszertani munka komplex módon jelent meg (Advanced Engineering, e2ngineering, Innov@te, MinSE), s melyek neves külföldi intézmények és szakmai világszervezetek (Birminghami-i Egyetem, Institute of Materials, Minerals and Mining, International Federation for Heat Treatment and Surface Engineering) közreműködésével valósultak meg.

Nyugdíjba vonulása (2015) óta is folyamatosan részt vesz az oktatásban és digitális tananyagfejlesztési projektekben, ennek elismeréseként Pedagógus Szolgálati Emlékérem (2017) kitüntetésben részesült, 2025-ben pedig címzetes egyetemi tanári címet kapott.

Az 50 éves jubileum számára nemcsak a diploma átvétele tekintetében, de egykori gépész évfolyamtársával, Kocsis Istvánnal kötött házassága tekintetében is kerek évforduló, három fiúk valamennyien mérnökök lettek, hat unokájuk – három királyfi, három királylány – pedig beragyogja tevékeny mindennapjaikat.