Tájékoztató az Ábrázoló Geometria tantárgyról
a Műszaki Anyagtudományi Kar I. éves BsC levelező tagozatos hallgatói számára
Előadó: Óváriné dr. habil. Balajti Zsuzsanna egyetemi docens
I. A tárgy leírásának módja:
Az Ábrázoló Geometria tantárgy oktatása a levelező tagozatos anyagmérnök alapképzésben résztvevő hallgatók számára őszi tanulmányi félévben 2 óra előadás és 2 óra gyakorlat 4 alkalommal, összesen 16 óra időtartamban történik. A félévet az anyagmérnök hallgatók számára aláírás és vizsga zárja.
II. A félév elismerésének, az aláírás megszerzésének feltételei:
- 5 db A4-es méretű rajzfeladat beadása darabonként legalább elégséges szinten, az Ütemtervben feltüntetett előírt határidőre.
A tananyag kellő elsajátítása érdekében - tekintettel az egyes anyagrészek szoros egymásra épülésére - kiemelendő a folyamatos tanulás és a rajzfeladatok sajátkezű, határidőre történő elkészítésének, feldolgozásának fontossága.
Rajzbeadáskor a feladat tartalmi összefüggéseit indokolni kell!
A rajzfeladatok értékelésénél az elégséges szint azt jelenti, hogy a feladat megoldása alapvető tartalmi hibákat nem tartalmaz és esztétikailag is elfogadható. Rajzfeladat beadásakor a javításra visszaadott rajzok korrigálását legkésőbb 2019. november 29-ig kell elvégezni és a tárgy előadójához eljuttatni. - A félév végén 1 db zárthelyi dolgozat megírása legalább elégséges osztályzatra, vagy ennek teljesítése javító zárthelyin.
A hallgató a félévi munkájára osztályzatot kap, amely eredményes vizsgadolgozat esetén beszámít a vizsgajegybe.
III. A vizsga letételének módja és értékelése:
Az anyagmérnök hallgatók számára a félév végén a tárgy teljes anyagából vizsgára kerül sor. A vizsga anyaga az előadásokon és gyakorlatokon elhangzott, illetve előírt tananyag.
A vizsga kötelező írásbeli (szerkesztések) és szóbeli részből áll. A vizsgára jelentkezés feltétele az aláírás. A vizsgára való jelentkezés a NEPTUN rendszeren keresztül történik a vizsgát megelőző nap 12:00 óráig.
Az elégséges osztályzathoz az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám 50%-a szükséges, a többi osztályzat megoszlása közelítőleg lineáris.
Az a hallgató, aki a vizsga írásbeli részén nem szerzi meg az elérhető pontszám 30%-át sem, nem szóbelizhet.
A vizsgajegybe az évközi munka az alábbiak szerint számít be:
(R+2V)/3
ahol R az évközi munkára, V a vizsgára (az írásbeli dolgozat és szóbeli alapján) kapott jegy.
A számonkérések során a meg nem engedett eszközök, segítség használata automatikusan elégtelen osztályzatot von maga után!
IV. Irodalom
Kötelező:
- Geiger János: Ábrázoló geometria. Miskolci Egyetemi Kiadó 2015.
- Bancsik Zs., Juhász I., Lajos S.: Ábrázoló geometria szemléletesen, elektronikus könyv, 2007.
- Lajos Sándor: 3D-s Galéria
- Pottmann, H., Asperl, A., Hofer, M., Kilian, A.: Architectural geometry, Bentley Institute Press, 2010.
Ajánlott:
- Geiger János: Ábrázoló geometria feladat gyűjtemény 2012
- Petrich Géza: Ábrázoló geometria,Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.
- Kathryn Holliday-Darr:Applied Descriptive Geometry, Delmar, 1998
ÜTEMTERV
| Munkahét, Dátum, | Helyszín | Előadás és Gyakorlat | Feladat |
| 1. | okt. 2. (szombat) 8:30-11:50. A/4. 223. | A Monge-féle ábrázolás, pont, egyenes, sík ábrázolása, és rekonstrukciója. Párhuzamos térelemek ábrázolása. Metszési feladatok. Képsíkrendszer transzformációja. Cél transzformációk és alkalmazásaik. Poliéderek. | 1. és 2. rajzfeladat |
| 2. | okt. 9. (szombat) 8:30-11:50. A/4. 223 | Térelemek merőlegessége, síknak képsíkkal párhuzamos helyzetbe forgatása. Alkalmazás: térelemek (egyenes és sík) távolsága, szöge.Kör, körtácsa ábrázolása. A kör és ellipszis affin kapcsolata. | 1., 2. rajzfeladat beadása3. rajzfeladat |
| 3. | okt. 15. (péntek) 12:30-15:50. A/4. 223. | Gömb, forgáshenger, forgáskúp ábrázolása, döfése egyenessel, metszése síkkal. | 3.rajzfeladat beadása4., 5. rajzfeladat |
| 4. | nov. 13. (szombat) 12:30-15:50. A/4. 223. | Gömb, forgáshenger, forgáskúp ábrázolása, metszése, áthatása (szeletelés). | 5. rajzfeladat beadása ZH. |
RAJZFELADATOK
1. Hasáb ábrázolása képsík-transzformációval
Adott az m egyenes, a ráilleszkedő A pont. Képsíktranszformációval szerkessze meg annak a négyzetalapú egyenes gúlának a vetületeit, amelynek magasságvonala az m egyenes, s az alapnégyzetének az egyik csúcspontja A. Ábrázolja a hasábtestet láthatóság szerint! (A szerkesztést az első képsíkhoz kapcsolt új képsík bevezetésével kezdje el! Lásd a mintafeladatot!)
2. Gúla, vagy hasáb síkmetszésének szerkesztése és palástjának kiterítése
Készítse el a K1 képsíkon álló, négyzet alapú egyenes gúlának a síkmetszését egy V3 harmadik vetítősíkkal, amelynek az α1 első képsíkszöge 45°! Tüntesse fel az alapsík és a metszősík közé eső palástrész láthatóságát!
3. Körtárcsa ábrázolása
Adott a a t frontális egyenes és egy rá nem illeszkedő P pont. Ábrázolja a t frontális tengelyű körtárcsát, melynek az adott P pont egy kerületi pontja!
Szerkessze meg az első képellipszis AB nagy- és CD kistengelyét a tengelyvégpontokban az érintőkkel és a hiperoszkuláló körökkel, valamint a P pontbeli e érintőjét!
Rajzolja meg az első képellipszist!
Ábrázolja a körtárcsa és tengelye láthatóságát!
4. Kúp ábrázolása és síkmetszése
Messen el egy K1 képsíkon álló, első vetítősugár tengelyű forgáskúpot egy V2 második vetítősíkkal parabolában!
• Szerkessze meg az első képparabola:
- C csúcspontját, benne a c érintővel,
- t tengelyét,
- F fókuszpontját,
- az A1,2 alapkörre illeszkedő pontjait az a1,2 érintőkkel,
- néhány általános helyzetű pontját, s egyikben az érintőt!
• Rajzolja meg a metszet első képét a hiperoszkuláló kör segítségével!
• Ábrázolja láthatóság szerint az alapsík és a metszősík közötti kúptestrészt! (Lásd a mintafeladatot!)
5. Forgáskúp és forgáshenger áthatása
Készítse el egy K1 képsíkon álló, első vetítősugár tengelyű forgáskúp és egy K2 második képsíkon álló, második vetítősugár tengelyű forgáshenger egy önmetszéspontot tartalmazó áthatását!
Megjegyzések:
A rajzfeladatok ábráit a Mintafeladatok alapján kell elkészíteni az ütemterv szerint egyenként egy-egy A4 (210x297) méretű műszaki rajzlapon készítendők el ceruzával. Egyéni döntés alapján lehetőség van ceruzával, vagy pauszon, tussal történő kihúzásra.
Alkalmazni kell a vonalak és a betűk (MSZ EN ISO 128-20) szabványait. A vonalak kihúzásához az 1-es vonalcsoport használandó 0.13 vagy 0.18 mm-es vékony vonalvastagsággal, 0.35 mm-es közép vonalvastagsággal és 0.70 mm-es kiemelt vonalvastagsággal.
Az ábrák betűzéséhez h=3.5 mm-es, a feliratozáshoz h=7.0 mm-es írásnagyság használandó.
Ceruzával történő kihúzáskor is a fent említett vonalvastagságoknak megfelelően három különböző vonalvastagság használandó. A grafikai elemek használatával is elősegítendő a nézetek közötti rendezettség és az azonos tartalmakat következetesen azonos grafikai elemek jelöljék.
Vékony vonalvastagság 0.3 mm-es H-s, vagy HB-s ceruzával: szerkesztővonalak, rendezők.
Közép vonalvastagság 0.5 mm-es, HB-s ceruzával: adott térelemek, illetve a végeredmény nem látható része szaggatott vonallal.
Vastag vonalvastagság 0.7 mm-es B-s, vagy 2B-s ceruzával: végeredmény folytonos vonallal rajzolandó része, keret.
A rajzlapokon - mellékelt minta alapján- feltüntetendő 7 mm-es betűnagysággal a feladat címe, a kidolgozó neve, tanulócsoport száma, aláírása, a tanév és félév, a feladatcsoport és a feladat száma. Részletesebb tájékoztatást a gyakorlatvezető oktató nyújt.