A Konstruktív Geometriai Tervezés és Modellezés tantárgy oktatása az I. tanulmányi félévben 2 óra előadás és 2 óra gyakorlat leckekönyvi bejegyzéssel történik. A félévet aláírás és vizsga zárja.

II. A félév elismerésének, az aláírás megszerzésének feltételei:

Az előadásokon kellő szorgalommal való rendszeres részvétel, hat előadásnál (12 óra) több mulasztás esete az aláírás végleges megtagadásával jár.
A gyakorlati órákon kellő szorgalommal való rendszeres részvétel, öt gyakorlatnál (10 óra) több mulasztás esetén a tanszék kezdeményezi a félévvégi aláírás megtagadását.
4 db A4-es méretű rajzfeladat beadása darabonként legalább elégséges szinten, előírt határidőre, a megkésett beadáshoz különeljárás szükséges.
2 db zárthelyi dolgozat megírása egyenként legalább elégséges osztályzatra, vagy ezek teljesítése javító zárthelyin.

A HKR 48. § (5) bekezdése értelmében, gyakorlatok esetén legalább az órák 70 %-án (8 gyakorlat) nincs jelen, és távolmaradását megfelelően igazolni nem tudja, az adott tantárgyból az aláírás véglegesen megtagadható, és a hallgató a mulasztását csak ismételt tantárgyfelvétellel pótolhatja.

A HKR 48. § (6) bekezdése értelmében, nem kaphat félévvégi aláírást az a hallgató sem, aki a tantárgyból a tantárgyi program által előírt évközi tanulmányi kötelezettségeinek nem tett eleget. A mulasztás pótlására a tanszék/intézet legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetében lehetőséget biztosít.

A félévi munka elismeréséhez, az aláírás megszerzéséhez a teljesítményt a gyakorlatvezető értékeli. A sikeres zárthelyik eredményeihez a határidőre igényesen elkészített rajzokhoz jutalompont rendelésével évközben megszerzett pontszám beszámít a vizsgajegy kialakításába és azt túlnyomórészt kedvezően befolyásolja.

II.1. A rajzfeladatok kiírásának és beadásának időpontja, módja és értékelése

A rajzfeladatokat, továbbá azok elkészítési ütemezését és beadási határidőit az „Ütemterv” tartalmazza. A tananyag kellő elsajátítása érdekében - tekintettel az egyes anyagrészek szoros egymásra épülésére - kiemelendő a folyamatos tanulás és a rajzfeladatok sajátkezű, határidőre történő elkészítésének, feldolgozásának fontossága (az évközi munka értékelésekor pozitívan (M lásd.: III.-ban) ösztönözésre kerül).

Rajzbeadáskor a feladat tartalmi összefüggéseit indokolni kell!

Az elégséges szint azt jelenti, hogy a feladat megoldásában alapvető tartalmi hibák nincsenek és esztétikailag is elfogadható. Rajzfeladat beadásakor a javításra első alkalommal visszaadott rajzok korrigálását egy héten belül kell elvégezni.

A rajzkiírásban előírt határidőre beadott rajz jutalompont értéke 1, továbbá az esztétikailag átlagon felüli és a rajzkiírásban előírt határidőre beadott rajz 2 pontot ér. Ha valamely rajz beadása halasztással történt, akkor nem jár jutalompont. A rajzok alapján szerezhető pontszám 0-8 pont.

II.2. A félév során teljesítendő zárthelyik időtartama, időpontja és értékelésének módja

A félév során két zárthelyi dolgozatot kell írni 50-50 percben. A zárthelyi dolgozatok időpontjait az „Ütemterv” tartalmazza. Az évközi zárthelyi (és a javító zárthelyi) abban az esetben írható meg, ha az aktuális rajzfeladatok beadása a zárthelyit megelőző, előírt határidőre megtörtént. A zárthelyi dolgozatok elégséges osztályzatához az elérhető teljesítmény 50%-a szükséges, a többi osztályzat megoszlása közelítőleg lineáris.

Az elégtelen zárthelyi pontértéke 0, a többi osztályzat pontértéke megegyezik a számértékével. Aláíráspótláson szerzett eredményes zh jegy nem számít jutalompontként! A két zh alapján szerezhető pontszám 0-10 pont.

A számonkérések során a meg nem engedett eszközök, segítség használata automatikusan elégtelen osztályzatot von maga után!

II.3. Zárthelyi dolgozatok, rajzfeladatok pótlásának feltételei

Azok a hallgatók, akik az 1. és 2. zárthelyi dolgozatot egyenként legalább elégségesre nem teljesítették, egyszeri alkalommal javító zárthelyit írhatnak a tanulmányi időszakban, abban az esetben, ha a zárthelyit megelőző munkanap 12 óráig az aktuális rajzfeladataikat beadták. Az aláírás megszerzéséhez a javító zárthelyik eredményeinek külön-külön legalább elégségesnek kell lennie.

Azok a hallgatók, akik a tanulmányi időszak során nem szerezték meg az aláírást, a hiányzó rajzokat pótolniuk kell az alíráspótlást megelőző munkanap 12 óráig, és/vagy zárthelyi dolgozatot kell írniuk legalább elégséges eredménnyel a tanszék által kiírt időpontban. Ha rajzok is hiányoznak és dolgozatot is kell írni, a rajzok pótlásának határideje a dolgozat megírását megelőző nap 12 óra!

III. A vizsga letételének módja és értékelése

A félév végén a tárgy teljes anyagából vizsgára kerül sor. A vizsgára való jelentkezés a NEPTUN rendszeren keresztül történik a vizsgát megelőző nap 12:00 óráig. A vizsga anyaga az előadásokon és gyakorlatokon elhangzott tananyag.

A vizsga kötelező írásbeli (szerkesztő) és szóbeli részből áll. Az elégséges osztályzathoz az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám 50%-a szükséges, a többi osztályzat megoszlása közelítőleg lineáris. Az a hallgató, aki a vizsga írásbeli részén nem szerzi meg az elérhető pontszám 25%-át sem, nem szóbelizhet.

Az eredményes írásbeli dolgozat és a jutalompontokban kifejeződő évközi munka alapján a vizsgázó jegyet kap, amelyet szóbeli vizsgán módosíthat. Az évközi munka alapján szerezhető pontszám: 0-18 pont.

Az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám 50 pont. Az évközben szerzett jutalompontokat az írásbeli pontszámához hozzáadjuk, így a pontszámok összege alapján a megajánlott jegyek ponthatárai:

0 – 24 elégtelen,
25 – 30 elégséges
31 – 37 közepes
38 – 44 jó
50 – 68 jeles

A számonkérések során a meg nem engedett eszközök, segítség használata automatikusan elégtelen osztályzatot von maga után!

A tárgyhoz kapcsolódóan tudományos diákköri munkát lehet végezni. A dokumentált és eredményes diákköri munka kedvezően befolyásolja az eredmények kialakítását is!

IV. Irodalom

Kötelező:

Geiger János: Ábrázoló geometria, 2015.
Bancsik Zs., Juhász I., Lajos S.: Ábrázoló geometria szemléletesen, elektronikus könyv, 2007.
Pottmann, H., Asperl, A., Hofer, M., Kilian, A.: Architectural geometry, Bentley Institute Press, 2010.

Ajánlott:

Geiger János: Ábrázoló geometria feladat gyűjtemény 2012
Geiger János: Ábrázoló geometria, Csavarvonal, csavarfelületek
Lajos Sándor: 3D-s Galéria
Petrich Géza: Ábrázoló geometria,Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.
Kathryn Holliday-Darr:Applied Descriptive Geometry, Delmar, 1998

ÜTEMTERV

Munkahét, dátum		Előadás	Gyakorlat és önálló felkészülés	Feladat
1.	IX. 5.- 9.	A Monge-féle ábrázolás, mérethű mérnöki kommunikáció. A tér alapelemeinek (pont, egyenes, sík) ábrázolása és rekonstrukciója. Alapelemek összekötése, illesztése. A sík különleges egyenesei.	Szabadkézi ábrázolás, axonometrikus vázolás,Euklideszi geometriai szerkesztési alapismeretek.I. fejezet	GYAKORLÓFELADAT-LAPOK folyamatos megoldása
2.	IX. 12.- 16.	Párhuzamos térelemek ábrázolása. Metszési feladatok: sík és egyenes döfése, két sík metszése.	I. fejezet
3.	IX. 19.- 23.	Képsíktranszformáció. Egyenes és sík külön-leges helyzetbe transzformálása. A transzfor-máció alkalmazásai. Poliéderek felépítése.	II. fejezet	I.1. rajz
4.	IX. 26.- 30.	A képsíktranszformáció alkalmazásai: -gúla/hasáb döfése egyenessel, metszése síkkal, -térelemek távolsága, szöge.	II., V., VI. fejezet	I.1. rajz
5.	X. 3.- 7.	Térelemek merőlegessége. Sík képsíkkal párhuzamos helyzetbe forgatása. Alkalmazás: térelemek (egyenesek, síkok) szöge.	III., IV., VI. fejezet	I.2. rajz
6.	X. 10.-14.	Kör, körtárcsa ábrázolása. A kör és ellipszis affin kapcsolata.	VII., VIII. fejezet	I.2. rajz
7.	X. 17.-21.	Gömb, forgáshenger, forgáskúp ábrázolása, felületi pont, normális, érintősík. Gömb, döfése egyenessel, metszése síkkal.	IX. fejezet	I.rajz I. rajzfeladat beadása
8.	X. 24.-28.	Forgáshenger, forgáskúp döfése egyenessel, metszése síkkal.	VII., IX. fejezet Felkészülés az I. ZH-ra.	Rajzok javítása. I. ZH.,
9.	XI. 2.- 4.	Kúpszeletek.	VII., IX. fejezet	II. 1. rajz
10.	XI. 7.- 11.	Gömb, forgáshenger, forgáskúp áthatása (szeletelés).	XII. fejezet	II. 1. rajz
11.	XI. 14.- 18.	Forgáshenger, forgáskúp áthatása (sorozás). Metsző tengelyű forgáshengerek áthatása (segédgömbös eljárás).	XI. fejezet	II. 2. rajz
12.	XI. 21.-25.	Metsző tengelyű forgáshenger és forgáskúp, illetve forgáskúpok áthatása (segédgömbös eljárás). Mértani helyek.	XI. fejezet	II. rajzfeladat beadása
13.	XI.28.-XII.02.	Mozgással származtatható görbék:evolvens, ciklois, csavarvonal. Csavarfelület.	GYAKORLÓ FELADATLAP	Rajzok javítása. II. ZH.
14.	XII. 5.- 9.	A szerszámgeometria alapjai, axoidok. Összefoglalás.	I.-IX. XII. fejezet	Javító ZH-k

A gyakorlatokhoz GYAKORLÓ FELADATLAP-ok kerülnek kiosztásra, az önálló felkészüléshez ajánlott feladatok a Geiger János: Ábrázoló Geometria Feladatlapok (Miskolci Egyetemi Kiadó 2012.) példatárból valók.

RAJZFELADATOK

Az egyes feladatok után szereplő táblázatból a variációs száma szerint kitűzött feladatot oldja meg! A variációs szám a felvett kurzusban a NEPTUN rendszerbeli névsor szerinti sorszám.

I. RAJZFELADAT

I.1. Hasáb ábrázolása képsík-transzformációval

Adjon meg egy A pontot és egy rá nem illeszkedő általános helyzetű b egyenest! Ábrázolja a variációjának megfelelő szabályos 3, vagy 4 oldalú hasábot láthatóság szerint úgy, hogy a hasáb magassága az alapél hosszának másfélszerese, ha

a) A az alaplap középpontja, b az alaplapsokszög egyik oldalának egyenese,
b) A az alaplap egyik csúcspontja, b az alaplapsokszög egyik oldalának egyenese,
c) A az alaplap egyik csúcspontja, b az alaplapsokszög egyik szimmetriatengelye,
d) A az alaplap egyik csúcspontja, b a test magasságvonala,
e) A az alaplap egyik oldalának felezési pontja, b a test magasságvonala!

Variációs szám	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10
Feladat	3a	4b	3c	4d	3e	4a	3b	4c	3d	4e

Készítse el szabad kézzel a hasáb axonometrikus vázlatát is feltüntetve az A pontot és a b egyenest!

I.2. Síklapú testek áthatása

Szerkessze meg egy K₁ képsíkon álló, rá merőleges m_g magasságegyenesű, szabályos

a) háromszög alapú gúla
b) négyszög alapú gúla

és a K₁ képsíkra merőleges K₄ képsíkon álló, egy lapjával a K₁ képsíkra illeszkedő, m_h(horizontális) magasságegyenesű, szabályos

c) négyszög alapú hasáb,
d) ötszög alapú hasáb,
e) hatszög alapú félhasáb,

áthatását a variációjának megfelelően, a lehető legáltalánosabb felvétel szerint, majd készítse el az áthatás modelljét M 1:2 nagyításban, legfeljebb 1-1.5 mm-es hibahatárral!

Variációs szám	1	2	3	4	5	6
Gúla	a	b	a	b	a	b
Hasáb	e	d	d	c	c	e

II. RAJZFELADAT

II.1. Kúp síkmetszése

Messen el egy K₁ képsíkon álló, első vetítősugár tengelyű forgáskúpot egy V₂ második vetítősíkkal a variációjának megfelelően!

Variációs szám	1	2	3
Feladat	e	p	h

Határozza meg a(z)

e ellipszis metszet első képének AB nagy- és CD kistengelyét!
p parabola metszet első képének T tengelypontját, t tengelyét és v vezéregyenesét!
h hiperbola metszet első képének AB valós és CD képzetes tengelyét és a_1,2 asszimptótáit!

Szerkessze meg az első képgörbe:

F fókuszpontját, illetve F₁ és F₂ fókuszpontjait,
néhány általános helyzetű pontját, s egyikben az érintőt!

Rajzolja meg a metszet első képét és valódi nagyságát a hiperoszkuláló kör/körök segítségével!

Ábrázolja láthatóság szerint az alapsík és a metszősík közötti kúptestrészt!

Készítse el a csonkolt kúp modelljét Dandelin gömbbel/gömbökkel!

II. 2. Forgáskúp - forgáshenger áthatása:

Készítse el a variációjának megfelelő áthatási feladatokat!

Variációs szám	1	2	3	4
Feladat	K-H/a.	K-H/b.	K-H/c.	K-H/d.

A variációja szerint ábrázoljon egy első vetítősugár tengelyű forgáskúpot és egy második vetítősugár tengelyű forgáshengert úgy, hogy az áthatásuknak legyen:

K-H/a: kúpalkotó- és hengeralkotó-érintője,
K-H/b: egy önmetszéspontja és kúpalkotó-érintője,
K-H/c: egy önmetszé spontja és hengeralkotó-érintője,
K-H/d: csúcspontja!

Szerkessze meg az áthatási görbe:

a kontúrpontjait,
azon pontjait az érintővel, amelyekben az érintő kúpalkotó és/vagy hengeralkotó,
néhány általános helyzetű pontját, majd egyikben az érintőt!

Rajzolja meg az áthatási görbe vetületeit, majd ábrázolja láthatóság szerint a kúptestnek a hengeren kívüli részét!

Megjegyzések:

A rajzfeladatok ábrái az ütemterv szerint egyenként egy-egy A4 (210x297) méretű műszaki rajzlapon készítendők el ceruzával. Egyéni döntés alapján lehetőség van ceruzával, vagy pauszon, tussal történő kihúzásra.

Alkalmazni kell a vonalak és a betűk (MSZ EN ISO 128-20) szabványait. A vonalak kihúzásához az 1-es vonalcsoport használandó 0.13 vagy 0.18 mm-es vékony vonalvastagsággal, 0.35 mm-es közép vonalvastagsággal és 0.70 mm-es kiemelt vonalvastagsággal.

Az ábrák betűzéséhez h=3.5 mm-es, a feliratozáshoz h=7.0 mm-es írásnagyság használandó.

Ceruzával történő kihúzáskor is a fent említett vonalvastagságoknak megfelelően három különböző vonalvastagság használandó. A grafikai elemek használatával is elősegítendő a nézetek közötti rendezettség és az azonos tartalmakat következetesen azonos grafikai elemek jelöljék.

Vékony vonalvastagság 0.3 mm-es H-s, vagy HB-s ceruzával: szerkesztővonalak, rendezők.

Közép vonalvastagság 0.5 mm-es, HB-s ceruzával: adott térelemek, illetve a végeredmény nem látható része szaggatott vonallal.

Vastag vonalvastagság 0.7 mm-es B-s, vagy 2B-s ceruzával: végeredmény folytonos vonallal rajzolandó része, keret.

A rajzlapokon - mellékelt minta alapján- feltüntetendő 7 mm-es betűnagysággal a feladat címe, a kidolgozó neve, tanulócsoport száma, aláírása, a tanév és félév, a feladatcsoport és a feladat száma. Részletesebb tájékoztatást a gyakorlatvezető oktató nyújt.

Ábrázoló Geometria GEAGT101-B2 Ábrázoló geometria GEAGT101-BL2 Ábrázoló Geometria GEAGT103B Ábrázoló geometria GEAGT103BL Ábrázoló geometria GEAGT104-B Ábrázoló geometria GEAGT104-BL Konstruktív geometriai tervezés és modellezés GEAGT106-B2 Műszaki ábrázolás alapjai GEAGT107-B2 Műszaki ábrázolás alapjai GEAGT107-BL2 Geometriai modellezés GEAGT232M

Híreink

Minden hír »

Adminisztáció: A/4 épület III. emelet 336. ajtó
Tel.: +36 46 565146 vagy +36 46 565111/1836 Fax: +36 46 565146
E-mail: mateva@uni-miskolc.hu

Tájékoztató a Konstruktív Geometriai Tervezés és Modellezés tantárgyhoz

a ME Gépészmérnöki és Informatikai Karának I. éves BSc képzésében résztvevő Ipari termék- és formatervező mérnök szakos hallgatói számára

Előadó: Óváriné dr. habil. Balajti Zsuzsanna egyetemi docens

I. A tárgy leírásának módja: