Tájékoztató a
Konstruktív Geometriai Tervezés és Modellezés
tantárgyhoz

a ME Gépészmérnöki és Informatikai Karának I. éves BSc képzésében résztvevő
Ipari termék- és formatervező mérnök szakos hallgatói számára


Előadó: Óváriné dr. habil. Balajti Zsuzsanna egyetemi docens


I. A tárgy leírásának módja:  

A Konstruktív Geometriai Tervezés és Modellezés tantárgy oktatása az I. tanulmányi félévben 2 óra előadás és 2 óra gyakorlat leckekönyvi bejegyzéssel történik. A félévet aláírás és vizsga zárja.  

II. A félév elismerésének, az aláírás megszerzésének feltételei:  

A HKR 48. § (5) bekezdése értelmében, gyakorlatok esetén legalább az órák 70 %-án (8 gyakorlat)  nincs jelen, és távolmaradását megfelelően igazolni nem tudja, az adott tantárgyból az aláírás véglegesen megtagadható, és a hallgató a mulasztását csak ismételt tantárgyfelvétellel pótolhatja.

A HKR 48. § (6) bekezdése értelmében, nem kaphat félévvégi aláírást az a hallgató sem, aki a tantárgyból a tantárgyi program által előírt évközi tanulmányi kötelezettségeinek nem tett eleget. A mulasztás pótlására a tanszék/intézet legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetében lehetőséget biztosít.  

A félévi munka elismeréséhez, az aláírás megszerzéséhez a teljesítményt a gyakorlatvezető értékeli. A sikeres zárthelyik eredményeihez a határidőre igényesen elkészített rajzokhoz jutalompont rendelésével évközben megszerzett pontszám beszámít a vizsgajegy kialakításába és azt túlnyomórészt kedvezően befolyásolja.  

II.1.  A rajzfeladatok kiírásának és beadásának időpontja, módja és értékelése  

A rajzfeladatokat, továbbá azok elkészítési ütemezését és beadási határidőit az „Ütemterv” tartalmazza. A tananyag kellő elsajátítása érdekében - tekintettel az egyes anyagrészek szoros egymásra épülésére - kiemelendő a folyamatos tanulás és a rajzfeladatok sajátkezű, határidőre történő elkészítésének, feldolgozásának fontossága (az évközi munka értékelésekor pozitívan (M lásd.: III.-ban) ösztönözésre kerül).

Rajzbeadáskor a feladat tartalmi összefüggéseit indokolni kell!

Az elégséges szint azt jelenti, hogy a feladat megoldásában alapvető tartalmi hibák nincsenek és esztétikailag is elfogadható. Rajzfeladat beadásakor a javításra első alkalommal visszaadott rajzok korrigálását egy héten belül kell elvégezni.

A rajzkiírásban előírt határidőre beadott rajz jutalompont értéke 1, továbbá az esztétikailag átlagon felüli és a rajzkiírásban előírt határidőre beadott rajz 2 pontot ér. Ha valamely rajz beadása halasztással történt, akkor nem jár jutalompont. A rajzok alapján szerezhető pontszám 0-8 pont.  

II.2.  A félév során teljesítendő zárthelyik időtartama, időpontja és értékelésének módja       

A félév során két zárthelyi dolgozatot kell írni 50-50 percben. A zárthelyi dolgozatok időpontjait az „Ütemterv” tartalmazza. Az évközi zárthelyi (és a javító zárthelyi) abban az esetben írható meg, ha az aktuális rajzfeladatok beadása a zárthelyit megelőző, előírt határidőre megtörtént. A zárthelyi dolgozatok elégséges osztályzatához az elérhető teljesítmény 50%-a szükséges, a többi osztályzat megoszlása közelítőleg lineáris.  

Az elégtelen zárthelyi pontértéke 0, a többi osztályzat pontértéke megegyezik a számértékével. Aláíráspótláson szerzett eredményes zh jegy nem számít jutalompontként! A két zh alapján szerezhető pontszám 0-10 pont.  

A számonkérések során a meg nem engedett eszközök, segítség használata automatikusan elégtelen osztályzatot von maga után!  

II.3. Zárthelyi dolgozatok, rajzfeladatok pótlásának feltételei

Azok a hallgatók, akik az 1. és 2. zárthelyi dolgozatot egyenként legalább elégségesre nem teljesítették, egyszeri alkalommal javító zárthelyit írhatnak a tanulmányi időszakban, abban az esetben, ha a zárthelyit megelőző munkanap 12 óráig az aktuális rajzfeladataikat beadták. Az aláírás megszerzéséhez a javító zárthelyik eredményeinek külön-külön legalább elégségesnek kell lennie.        

Azok a hallgatók, akik a tanulmányi időszak során nem szerezték meg az aláírást, a hiányzó rajzokat pótolniuk kell az alíráspótlást megelőző munkanap 12 óráig, és/vagy zárthelyi dolgozatot kell írniuk legalább elégséges eredménnyel a tanszék által kiírt időpontban. Ha rajzok is hiányoznak és dolgozatot is kell írni, a rajzok pótlásának határideje a dolgozat megírását megelőző nap 12 óra!  

III. A vizsga letételének módja és értékelése  

A félév végén a tárgy teljes anyagából vizsgára kerül sor. A vizsgára való jelentkezés a NEPTUN rendszeren keresztül történik a vizsgát megelőző nap 12:00 óráig. A vizsga anyaga az előadásokon és gyakorlatokon elhangzott tananyag.  

A vizsga kötelező írásbeli (szerkesztő) és szóbeli részből áll. Az elégséges osztályzathoz az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám 50%-a szükséges, a többi osztályzat megoszlása közelítőleg lineáris. Az a hallgató, aki a vizsga írásbeli részén nem szerzi meg az elérhető pontszám 25%-át sem, nem szóbelizhet.  

Az eredményes írásbeli dolgozat és a jutalompontokban kifejeződő évközi munka alapján a vizsgázó jegyet kap, amelyet szóbeli vizsgán módosíthat. Az évközi munka alapján szerezhető pontszám: 0-18 pont.

Az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám 50 pont. Az évközben szerzett jutalompontokat az írásbeli pontszámához hozzáadjuk, így a pontszámok összege alapján a megajánlott jegyek ponthatárai:  

0 – 24    elégtelen,
25 – 30   elégséges
31 – 37   közepes
38 – 44   jó
50 – 68   jeles

A számonkérések során a meg nem engedett eszközök, segítség használata automatikusan elégtelen osztályzatot von maga után!

A tárgyhoz kapcsolódóan tudományos diákköri munkát lehet végezni. A dokumentált és eredményes diákköri munka kedvezően befolyásolja az eredmények kialakítását is!  

IV. Irodalom

Kötelező: 

Ajánlott:


ÜTEMTERV

Munka-hét Előadás Gyakorlat és önálló felkészülés Feladat
1. A Monge-féle ábrázolás, mérethű mérnöki kommunikáció. A tér alapelemeinek (pont, egyenes, sík) ábrázolása és rekonstrukciója. Alapelemek összekötése, illesztése. A sík különleges egyenesei. Euklideszi geometriai szerkesztési alapismeretek. Axonometria, a Monge féle ábrázolás. I. fejezet GYAKORLÓFELADAT-LAPOK folyamatos megoldása
2. Párhuzamos térelemek ábrázolása. Metszési feladatok: sík és egyenes döfése, két sík metszése.  I. fejezet    
3. Képsíktranszformáció. Egyenes és sík külön-leges helyzetbe transzformálása. A transzfor-máció alkalmazásai. Poliéderek felépítése. II. fejezet I.1. rajz
4. A képsíktranszformáció alkalmazásai: gúla/hasáb döfése egyenessel, metszése síkkal, térelemek távolsága, szöge. II., V., VI. fejezet  I.1. rajz
5. Térelemek merőlegessége. Síknak képsíkkal párhuzamos helyzetbe forgatása. Alkalmazás: térelemek (egyenesek, síkok) szöge. III., IV., VI. fejezet I.2. rajz
6. Kör, körtárcsa ábrázolása. A kör és ellipszis affin kapcsolata. Gömb felületi pontja és normálisa, illetve érintősíkjának ábrázolása. VII., VIII. fejezet  I.2. rajz
7. Forgáskúp felületi pontja és normálisa, illetve érintősíkjának ábrázolása.  Forgáskúp döfése egyenessel, metszése síkkal. Kúpszeletek. IX. fejezet  I.rajz I. rajzfeladat beadása
8. Szünet Szünet Szünet
9. Gömb, forgáshenger döfése egyenessel, metszése síkkal. VIVII., IX. fejezet Felkészülés az I. ZH-ra.
Rajzok javítása. I. ZH.,
10. Metsző tengelyű forgáshengerek, forgáshenger és forgáskúp, illetve forgáskúpok áthatásánakszerkesztése segédgömbös eljárással. XII. fejezet  II. 1. rajz
11. Forgáshenger, forgáskúp áthatása sorozásos eljárással. Gömb, forgáshenger, forgáskúp áthatásának szerkesztése szeleteléses eljárással. XI. fejezet    II. 2. rajz  
12. Mértani helyek. XI. fejezet  II. rajzfeladat beadása  
13. Csavarvonal, csavarfelületek. GYAKORLÓ FELADATLAP Rajzok javítása. II. ZH.
14. A szerszámgeometria alapjai, axoidok. Összefoglalás. I.-IX. XII. fejezet Javító ZH-k

Az önálló felkészüléshez további feladatok a Geiger János: Ábrázoló Geometria Feladatlapok (Miskolci Egyetemi Kiadó 2012.) példatárból ajánlottak.


RAJZFELADATOK

Az egyes feladatok után szereplő táblázatból a variációs száma szerint kitűzött feladatot oldja meg! A variációs szám a felvett kurzusban a NEPTUN rendszerbeli névsor szerinti sorszám.  

I. RAJZFELADAT  

I.1. Hasáb ábrázolása képsík-transzformációval    

Adjon meg egy A pontot és egy rá nem illeszkedő általános helyzetű b egyenest! Ábrázolja a variációjának megfelelő szabályos 3, vagy 4 oldalú hasábot láthatóság szerint úgy, hogy a hasáb magassága az alapél hosszának másfélszerese, ha    

a)  A az alapsokszög középpontja, b az alaplapsokszög egyik oldalának egyenese,  
b)  A az alapsokszög egyik csúcspontja, b az alaplapsokszög egyik oldalának egyenese,  
c)
  A az alapsokszög egyik csúcspontja, b az alaplapsokszög egyik szimmetriatengelye,  
d)
  A az alapsokszög egyik csúcspontja, b a hasáb magasságvonala,  
e) A az alapsokszög egyik oldalának felezési pontja, b a hasáb magasságvonala!  

Variációs szám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Feladat 3a 4b 3c 4d 3e 4a 3b 4c 3d 4e

Készítse el szabad kézzel a hasáb axonometrikus vázlatát is feltüntetve az A pontot és a b egyenest!  

I.2. Síklapú testek áthatása  

Szerkessze meg egy K1 képsíkon álló szabályos

a)     háromszög
b)     négyszög alapú egyenes gúla

és a K2 képsíkon álló szabályos

c)     négyszög,
d)     ötszög,
e)     hatszög

alapú egyenes hasáb áthatását a variációjának megfelelően, a lehető legáltalánosabb felvétel szerint, majd készítse el az áthatás modelljét M 1:2 nagyításban, legfeljebb 1-1.5 mm-es hibahatárral!  

Variációs szám 1 2 3 4 5 6
Gúla a b a b a b
Hasáb e d d c c e

II. RAJZFELADAT  

II.1. Kúp síkmetszése    

Messen el egy K1 képsíkon álló, első vetítősugár tengelyű forgáskúpot egy V2 második vetítősíkkal a variációjának megfelelően!  

Variációs szám 1 2 3
Feladat  e  p  h

Határozza meg a(z)

Szerkessze meg az első képgörbe

Rajzolja meg a metszet első képét és valódi nagyságát a hiperoszkuláló kör/körök segítségével!     

Ábrázolja láthatóság szerint az alapsík és a metszősík közötti kúptestrészt!  

Készítse el a csonkolt kúp modelljét Dandelin gömbbel/gömbökkel!  

II. 2. Forgáskúp és forgáshenger áthatása:  

Készítse el a variációjának megfelelő áthatási feladatokat!  

Variációs szám 1 2 3 4
Feladat K-H/a. K-H/b. K-H/c. K-H/d.

A variációja szerint ábrázoljon egy első vetítősugár tengelyű forgáskúpot és egy második vetítősugár tengelyű forgáshengert úgy, hogy az áthatásuknak legyen 

K-H/a: kúpalkotó- és hengeralkotó-érintője,
K-H/b: egy önmetszéspontja és kúpalkotó-érintője,
K-H/c: egy önmetszé spontja és hengeralkotó-érintője,
K-H/d: csúcspontja!  

Szerkessze meg az áthatási görbe:

Rajzolja meg az áthatási görbe vetületeit, majd ábrázolja láthatóság szerint a kúptestnek a hengeren  kívüli részét!

Megjegyzések:    

A rajzfeladatok ábrái az ütemterv szerint egyenként egy-egy A4 (210x297) méretű műszaki rajzlapon készítendők el ceruzával, illetve egyéni döntés alapján lehetőség van pauszon, tussal történő kihúzásra.           

Alkalmazni kell a vonalak és a betűk (MSZ EN ISO 128-20) szabványait. A vonalak kihúzásához az 1-es vonalcsoport használandó 0.13 vagy 0.18 mm-es vékony vonalvastagsággal, 0.35 mm-es közép vonalvastagsággal és 0.70 mm-es kiemelt vonalvastagsággal.

Ceruzával történő kihúzáskor is a fent említett vonalvastagságoknak megfelelően három különböző vonalvastagság használandó. A grafikai elemek használatával is elő kell segíteni a nézetek közötti rendezettséget és az azonos tartalmakat következetesen azonos grafikai elemek jelöljék.

A vékony vonalvastagság 0.3 mm-es, és  H-s, vagy HB-s ceruzával a szerkesztővonalak, rendezők megrajzolásához alkalmazandó.

A közép vonalvastagság 0.5 mm-es, HB-s ceruzával a megadott térelemek, illetve a végeredmény nem látható részének szaggatott vonallal történő megrajzolásához alkalmazandó.

A vastag vonalvastagság 0.7 mm-es B-s, vagy 2B-s ceruzával a keret és a végeredmény folytonos vonallal történő megrajzolásához alkalmazandó.            

A rajzlapokon - a mellékelt minta alapján - feltüntetendő 7 mm-es betűnagysággal a feladat címe,  a kidolgozó neve, aláírása, a tanulócsoport száma, a tanév és félév, a feladatcsoport és a feladat száma. Részletesebb tájékoztatást a gyakorlatvezető oktató nyújt.