Tájékoztató az Ábrázoló Geometria tantárgyról

a Műszaki Anyagtudományi Kar I. éves BSc. nappali tagozatos hallgatói számára


Előadó: Óváriné dr. habil. Balajti Zsuzsanna egyetemi docens


I. A tárgy leírása              

Az Ábrázoló Geometria tantárgy oktatása az I. tanulmányi félévben 3 óra gyakorlat leckekönyvi bejegyzéssel történik. A félévet aláírás és gyakorlati jegy zárja.  

II. A félév elismerésének, az aláírás és gyakorlati jegy megszerzésének feltételei  

A HKR 50. § (5) bekezdése értelmében, gyakorlatok esetén legalább az órák 70 %-án (8 gyakorlat)  nincs jelen, és távolmaradását megfelelően igazolni nem tudja, az adott tantárgyból az aláírás véglegesen megtagadható, és a hallgató a mulasztását csak ismételt tantárgyfelvétellel pótolhatja. A HKR 50. § (6) bekezdése értelmében, nem kaphat félévvégi aláírást az a hallgató sem, aki a tantárgyból a tantárgyi program által előírt évközi tanulmányi kötelezettségeinek nem tett eleget. A mulasztás pótlására a tanszék/intézet legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetében lehetőséget biztosít.  

Azok a hallgatók, akik a szorgalmi idő végére nem szerzik meg az aláírást, de a hiányok pótlására a dékánjuktól engedélyt kaptak, pótolhatják a hiányzó rajzokat, illetve javító zárthelyi dolgozatot írhatnak az engedélyben megadott időpontig. Ha rajzok is hiányoznak és dolgozatot is kell írni, a rajzok pótlásának meg kell előznie a dolgozat megírását.    

II.1.  A rajzfeladatok kiírásának és beadásának időpontja, módja és értékelése  

A rajzfeladatokat, továbbá azok elkészítési ütemezését és beadási határidőit az „Ütemterv” tartalmazza. A tananyag kellő elsajátítása érdekében - tekintettel az egyes anyagrészek szoros egymásra épülésére - kiemelendő a folyamatos tanulás és a rajzfeladatok sajátkezű, határidőre történő elkészítésének, feldolgozásának fontossága (az évközi munka értékelésekor pozitívan (M lásd.: III.-ban) ösztönözésre kerül).

Rajzbeadáskor a feladat tartalmi összefüggéseit indokolni kell!

Az elégséges szint azt jelenti, hogy a feladat megoldásában alapvető tartalmi hibák nincsenek és esztétikailag is elfogadható. Rajzfeladat beadásakor a javításra első alkalommal visszaadott rajzok korrigálását egy héten belül kell elvégezni.  

II.2.  A félév során teljesítendő zárthelyik időtartama, időpontja és értékelésének módja

A félév során két zárthelyi dolgozatot kell írni 50-50 percben. A zárthelyi dolgozatok időpontjait az „Ütemterv” tartalmazza. Az évközi zárthelyi (és a javító zárthelyi) abban az esetben írható meg, ha az aktuális rajzfeladatok beadása a zárthelyit megelőző, előírt határidőre megtörtént. A zárthelyi dolgozatok elégséges osztályzatához az elérhető teljesítmény 50%-a szükséges, a többi osztályzat megoszlása közelítőleg lineáris.

A számonkérések során a meg nem engedett eszközök, segítség használata automatikusan elégtelen osztályzatot von maga után!  

II.3. Zárthelyi dolgozatok, rajzfeladatok pótlásának feltételei           

Azok a hallgatók, akik az 1. és 2. zárthelyi dolgozatot egyenként legalább elégségesre nem teljesítették, egyszeri alkalommal javító zárthelyit írhatnak a tanulmányi időszakban, abban az esetben, ha a zárthelyit megelőző munkanap 12 óráig az aktuális rajzfeladataikat beadták. Az aláírás megszerzéséhez a javító zárthelyik eredményeinek külön-külön legalább elégségesnek kell lennie.         

Azok a hallgatók, akik a tanulmányi időszak során nem szerezték meg az aláírást, a hiányzó rajzokat pótolniuk kell az alíráspótlást megelőző munkanap 12 óráig, és/vagy zárthelyi dolgozatot kell írniuk legalább elégséges eredménnyel a tanszék által kiírt időpontban. Ha rajzok is hiányoznak és dolgozatot is kell írni, a rajzok pótlásának határideje a dolgozat megírását megelőző nap 12 óra!    

III. A gyakorlati jegy értékelése  

A hallgató a félévközi munkájára (M) osztályzatot kap, mely a rajzfeladatokra kapott osztályzatok (R) átlagával és a zárthelyi dolgozatokra kapott osztályzatok átlagával (Z) képezi a (GY)gyakorlati jegyet

(GY= (M+R+Z)/3).

A tárgyból vizsga nincs, ezért a tananyagot már az évközi zárthelyikre, vagy legkésőbb azok pótlására el kell sajátítani. A heti 3 óra gyakorlat nem elegendő a felkészülésre, ezért az órákon kívüli önálló munka fokozott fontosságú! A tárgyhoz kapcsolódóan tudományos diákköri munkát lehet végezni. A dokumentált és eredményes diákköri munka kedvezően befolyásolja az eredmények kialakítását is!

IV. Irodalom

Kötelező: 

Ajánlott:


  ÜTEMTERV

Munkahét Dátum Az órákon elhangzó, gyakorlathoz szükséges elméleti tananyag A gyakorlati órák, illetve önálló felkészülés ajánlott tananyaga Feladat
1. IX.7.- 11. Euklideszi szerkesztések. Axonometria. Monge projekció. Térelemek ábrázolása. Kocka csonkolása és nézetei. Térelemek Monge projekciója, különleges helyzetei. I. fejezet GYAKORLÓ FELADATLAP-ok folyamatos önálló megoldása
2. IX.14.- 18. (szerda sport-nap, szünet) Térelemek illeszkedése, párhuzamossága, metszése. Illeszkedési, párhuzamos-sági, metszési feladatok speciális helyzetekben. I. fejezet    
3. IX. 21.- 25. Új képsík bevezetése, céltranszformációk. Metszési feladatok. Testfelépítés. I., II. fejezet I.1. rajz
4. IX. 28.- X. 2. Hasáb és gúla ábrázolása, síkmetszeteik közötti kapcsolat. Gúla, hasáb felépítése,  metszése. II., V. fejezet I.2. rajz
5. X. 5.- 9. Térelemek merőlegessége. Síknak képsíkkal párhuzamos helyzetbe forgatása. Távolság, szög. Metrikus feladatok. III., IV., VI. fejezet I. 1.-2. rajz-feladat  beadása
6. X. 12.- 16. Kör és ellipszis képének affin megfeleltetése. Körtárcsa ábrázolása. VII., VIII., IX. fejezet I. 1.-2. rajz jav.I. ZH.
7. X. 19.- 22.  (okt.23.) Forgáshenger és érintő gömbjének ábrázolása, döfés, metszés. Henger metszése síkkal. IX. fejezet II. 1. rajz
8. X. 26.- 30. Forgáskúp és érintő gömbjének ábrázolása, döfése egyenessel, metszése síkkal. Forgáskúp metszése síkkal, kúpszeletek tulajdonságai. VII., IX. fejezet  
9. XI. 2.- 6. Metsző tengelyű forgáshengerek és forgáskúpok áthatásának meghatározása segédgömbös eljárással. Metsző tengelyű forgás-hengerek és forgáskúpok áthatásának szerkesztése. IX. fejezet II. 2. rajz
10. XI.9.-13. Forgáskúp, forgáshenger áthatása, sorozás, szeletelés. Áthatások szerkesztése, sorozás. XII. fejezet II. 1.-2. rajz beadása
11. XI.16.-20. Forgáshengerek és forgáskúpok áthatása mérnöki feladatokhoz. Áthatások szerkesztése, segédgömbös eljárás.  XI. fejezet Rajz  jav. II. ZH.
12. XI. 23.- 27.   Ismétlés, összefoglalás. Cső-áthathatások szerkesztése.  XI. fejezet Javító ZH-k
13.   Nem duális képzésben részesülő hallgatók részére: Ismétlés Metrikus feladatok mérnöki tevékenységhez.  
14.   Nem duális képzésben részesülő hallgatók részére: Ismétlés Kúp és henger áthatása mérnöki tevékenységhez.  

A GYAKORLÓ FELADATLAP-ok az órákon kerülnek kiosztásra. A gyakorlatokhoz és az önálló felkészüléshez ajánlott feladatok a Geiger János: Ábrázoló Geometria Feladatlapok (Miskolci Egyetemi Kiadó 2012.) példatárból valók.


RAJZFELADATOK

I. RAJZFELADAT  

I.1. Hasáb ábrázolása    

Ábrázoljon egy fővonalaival adott dőlt (1), vagy feszített (2) síkon álló, négyzet alapú egyenes hasábot újabb nézetek felhasználásával, melynek a alapéle 35mm, m magassága 60mm!  

I.2. Gúla síkmetszése    

Ábrázoljon egy első képsíkon álló, a második képsíkhoz képest a lehető legáltalánosabbban elhelyezkedő négyzetalapú egyenes gúlát, melynek magassága az alapnégyzet oldalhosszának 1,6-szerese!

Metssze el a gúlát a K1 képsíkkal α1=30°-os szöget (1), illetve α1=45°-os szöget (2) bezáró V3 harmadik vetítősíkkal úgy, hogy a metszetidom ötszög legyen!

Ábrázolja láthatóság szerint az alapsík és a metszősík közötti gúlapalástrészt! Szerkessze meg a metszetidom valódi nagyságát is forgatással!  

II. RAJZFELADAT  

II. 1. Kúp síkmetszése    

Ábrázoljon egy első képsíkon álló forgáskúpot, majd metssze el egy V2 második vetítősíkkal parabolában!

Határozza meg az első képparabola:

Ábrázolja (1) a forgáskúpot a metszettel együtt, illetve (2) az alapsík és a metszősík közötti tömör testrészt mindkét képen!

II. 2. Henger-henger áthatása

Készítse el a variációjának megfelelő áthatási feladatokat!

Variációs szám 1 2
Feladat H-H/1. H-H/3.

A variációja szerint ábrázoljon egy t1 első vetítősugár tengelyű, R sugarú forgáshengert és egy t3 harmadik vetítősugár tengelyű, r sugarú forgáshengert ( R=3/2·r) úgy, hogy az áthatásuk tartalmazzon egy Ö önmetszéspontot és legyen:

H-H/1: t1-el párhuzamos alkotója,

H-H/3: t3-al párhuzamos alkotója!

Szerkessze meg az áthatási görbe:

Rajzolja meg az áthatási görbe vetületeit, majd ábrázolja láthatóság szerint a t1 első vetítősugár tengelyű hengertestnek a t3 harmadik vetítősugár tengelyű hengeren  kívüli részét!

Megjegyzések:    

A rajzfeladatok ábrái az ütemterv szerint egyenként egy-egy A4 (210x297) méretű műszaki rajzlapon készítendők el ceruzával.  Egyéni döntés alapján lehetőség van ceruzával, vagy pauszon, tussal történő kihúzásra.                

Alkalmazni kell a vonalak és a betűk (MSZ EN ISO 128-20) szabványait. A vonalak kihúzásához az 1-es vonalcsoport használandó 0.13 vagy 0.18 mm-es vékony vonalvastagsággal, 0.35 mm-es közép vonalvastagsággal és 0.70 mm-es kiemelt vonalvastagsággal.

Az ábrák betűzéséhez h=3.5 mm-es, a feliratozáshoz h=7.0 mm-es írásnagyság használandó.                

Ceruzával történő kihúzáskor is a fent említett vonalvastagságoknak megfelelően három különböző vonalvastagság használandó. A grafikai elemek használatával is elősegítendő a nézetek közötti rendezettség és az azonos tartalmakat következetesen azonos grafikai elemek jelöljék.

Vékony vonalvastagság 0.3 mm-es H-s, vagy HB-s ceruzával: szerkesztővonalak, rendezők.

Közép vonalvastagság 0.5 mm-es, HB-s ceruzával: adott térelemek, illetve a végeredmény nem látható része szaggatott vonallal.

Vastag vonalvastagság 0.7 mm-es B-s, vagy 2B-s ceruzával: végeredmény folytonos vonallal rajzolandó része, keret.                

A rajzlapokon - mellékelt minta alapján- feltüntetendő 7 mm-es betűnagysággal a feladat címe, a kidolgozó neve, tanulócsoport száma, aláírása, a tanév és félév, a feladatcsoport és a feladat száma. Részletesebb tájékoztatást a gyakorlatvezető oktató nyújt.